Mi az, ami bennünk, és mi az, ami körülöttünk van? Mi az, ami ténylegesen történik - reakció, ítélkezés, koncepciók, értelmezés, stb. nélkül - az észlelés egymást követő mozzanataiban? A puszta figyelem - a tudatosítás az, ami választ ad ezekre a kérdésekre. A megfigyelés visszatér az észlelésállapotának első, igen rövid helyzetéhez, amikor a tudat tisztán befogadó állapotban van, és a figyelés pusztán a tárgy észrevételére korlátozódik. Így lehetővé válik, hogy valóban azt lássuk, ami ott van. Ezt az állapotot ápolva és erősítve elérhetjük, hogy felismerjük a dolgokat úgy, ahogy azok valóban vannak: a tudat dolgait, és felismerhetjük azok folyamatos változását. A változás felismerése után beleláthatunk a változás természetébe, s így az életről és a világról alkotott merev elképzeléseink tarthatatlanná válnak.
Esélyt kapunk arra, hogy felismerjük: a tudat megismerő működésén túl semmi másnak nem tekinthető, és közvetlenül megtapasztaljuk a gondolatokon és érzéseken túl a tudat igazi állapotát, felismerjük tükörtermészetét, és azonosulhatunk azzal a végső igazsággal, ami minden elgondoláson túli, ahol az egy vagy a több fel sem merülhet, amely semmilyen "izmussal" nem keverhető többé össze.
Tudást kaphatunk érzelmeink, szenvedéseink mechanizmusáról, megfigyelve gondolatainkat, és azt, hogyan hagyjuk, hogy elkapjanak minket.
Megfigyelhetjük ítélő erőnk megbízhatóságát, igazi és színlelt motívumainkat, testi-lelki működéseinket. Ha valaki nem érti meg a saját relatív állapotát, hiába van rengeteg információja, tudásanyaga, intellektuális felkészültsége a tudat természetéről, azt mégis nem tudásnak kell neveznünk. Intellektuális tudással ugyanúgy megmaradhatunk a vonzottság, az elbűvöltség állapotában, amit a tükörképek keltenek, azt gondolva, hogy az egyik gyönyörű, a másik pedig ronda. Ki kell tisztítanunk az összes hamis elképzelést és téves koncepciót. Abszolút nézőpontból nincs elkülönülés a relatív és az abszolút között, az egész egységet alkot mint a tükör és a benne tükröződő kép. Mivel "kijöttünk a tükörből", csak a tükröződést látjuk. Mivel nem vagyunk tudatában a saját tükörtermészetünknek, averziót és ragaszkodást érzünk, látjuk a képeket és valóságosnak hisszük. A tükörképek eszközzé válhatnak, hogy felfedezzük magunkat és az igazságot saját abszolút és relatív állapotunkról.
A tudatosság lehetővé teszi, hogy valódi belső tapasztalással valódi igazságot fedezzünk fel. Célunk többé nem a teoretikus felismerés, hanem a tudat, és azon keresztül életünk formálása lesz. Tejes tudatosság az "itt és most"-ban, kötődések nélküli figyelem a biztosítéka szabadságunknak, és azon keresztül a valódi szeretet megvalósításának, ami csak a jelenben valósítható meg. Az intellektuális tudáson túli, annál jóval mélyebb, kétségbevonhatatlan és megrendíthetetlen személyes tapasztalást kaphatunk, ami egyre növekvő elszakadást és függetlenséget alakít ki a sóvárgástól - és így elérhető a vágytól, irtózástól és illúzióktól mentesség: a megszabadulás.
Világos megértésre-tiszta tudatosságra tehetünk szert aktív cselekedeteinkben- mindennapi életünkben.
"Abban, amit látsz, csak a látott dolog legyen benne, abban, amit hallasz, csak a hallott dolog, abban, amit érzékelsz, csak az érzékelt dolog, abban, amit gondolsz, csak a gondolat. " / Buddha /
A technika ősi tanításokon alapszik. A tréning, és azon túli mindennapi alkalmazása lehetővé teszi, hogy valódi, minőségi változásokat, vagy akár "csodák" megjelenését is megtapasztalhassuk életünkben. A tréninget bárki elvégezheti a tinédzser kortól az aggastyán korig, aki egészséges kíváncsiságot, és aktív felelősséget érez életéért, saját fejlődéséért, és ezen keresztül embertársai életének és világunknak "jobbításáért".
Kurzusok indulnak Bacskai Kata reikimester és Porosz Tibor filozófus (a Lótusz Szútra fordítója) vezetésével Budapesten (vagy elegendő érdeklődés esetén bárhol).
© A tréning szellemi terméknek minősül, és szerzői jogi védelem alatt áll.